iGOM Logo
Köszönet a véradóknak!

A Művelődési Házban köszöntötték az esztergomi véradókat december 10-én, kedden.

Ők Esztergom jó tanulói, jó sportolói

A Vármúzeum lovagtermében köszöntötték a sportéletben és tanulásban egyaránt kiemelkedő …

Felhívás síkosságmentesítésre

Felhívás síkosságmentesítésre! A téliesre fordult időjárási viszonyok miatt a Zöld-Út…

Művészet Esztergomért Adventi Kiállítás és Vásár

Immár nyolcadik alkalommal kerül megrendezésre a Rondella Galériában a Művészet…

Emlékérme-kibocsátás az Esztergom, Várhegy és Víziváros Nemzeti Emlékhely tiszteletére

2019-11-14 13:30 Forrás: www.mnb.hu

Esztergom, Várhegy és Víziváros Nemzeti Emlékhely megnevezéssel 2000 Ft névértékű bronzpatinázott színesfém emlékérmét bocsát ki a Magyar Nemzeti Bank 2019. november 15-én a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) által szervezett Nemzeti Emlékezet Konferencia keretében. Az emlékérme a NÖRI kezdeményezésére 2014-ben indult, a hazai nemzeti emlékhelyeket bemutató sorozatot gazdagítja, a Somogyvár-Kupavár, a Mohácsi, a Rákoskeresztúri Újköztemető, a Fiumei úti sírkert nemzeti emlékhelyeket és az Országház és környéke kiemelt nemzeti emlékhelyet követi a sorban.

Az Esztergom, Várhegy és Víziváros nemzeti emlékhely tiszteletére kibocsátott emlékérme hazánk törvényes fizetőeszköze, de nem forgalmi célokat szolgál. Elsődleges szerepe, hogy felhívja a figyelmet a magyar államiság és a magyarországi kereszténység történetének egyik legfontosabb emlékhelyére.

Esztergom kiemelt szerepét Géza fejedelem alapozta meg, amikor székhelyét ide tette. Itt született elsőszülött fia, akit István néven (I. Szent István) itt koronáztak királlyá. Szent István 10 magyar püspökséget alapított, melyek élére kezdettől az esztergomi érseket állította. Esztergom a XIII. század közepéig a magyar királyi hatalom központja volt. Az ispánoknak minden évben Esztergomba kellett beszállítaniuk az adót, ugyanakkor itt működött az ország egyetlen pénzverdéje is. A város több királytalálkozónak is helyszínt adott. II. Géza király 1147-ben VII. Lajos francia királyt,
III. Béla pedig 1189-ben I. (Barbarossa) Frigyes német-római császárt fogadta itt. Az egykori királyi palota napjainkban múzeum. A tatárjárás után a város végleg elvesztette kormányzati központ jellegét, de a mai napig a Magyar Katolikus Egyház vezető szerepét tölti be. A középkori székesegyház egykori helyén ma az ország legnagyobb és rangban első temploma, az Esztergomi Bazilika áll. Közvetlenül a királyi vár alatt, a Várhegy, a Kis-Duna és a Duna által körbe határolt sávban fekszik az a terület, amelyet a középkorban „érseki városnak”, ma Vízivárosnak neveznek.

Itt áll a prímási palota és itt találhatóak a főegyházmegye gyűjteményei: a Főszékesegyházi Könyvtár, a Prímási Levéltár, az Érseki Simor Könyvtár és a Keresztény Múzeum. Mindezek a várnegyed többi érseki gyűjteményével – a Főszékesegyházi Kincstárral, a Főkáptalani Levéltárral, a Hittudományi Főiskola Könyvtárával – együtt a magyar kulturális örökség jelentős részét őrzik.

Az Esztergom, Várhegy és Víziváros Nemzeti Emlékhely megnevezésű emlékérmét Tóth Zoltán iparművész tervezte.

Az emlékérme előlapján központi motívumként az Esztergom, Várhegy és Víziváros nemzeti emlékhely részét képező esztergomi királyi vár kápolnájának egy belső, apostol-freskókkal díszített ülőfülkés falrészlete jelenik meg. Az előoldalon találhatók az emlékérme kötelező alaki kellékei: a központi motívum felett, egymás alatti két sorban, jobbra rendezve a „2000” értékjelzés és a „FORINT” felirat olvasható. Az értékjelzéstől balra, felső félköriratban a „MAGYARORSZÁG” felirat, lent középen, egymás alatti két sorban a „2019” verési évszám és a „BP.” verdejel olvasható.

Az emlékérme hátlapján az emlékhely dél felőli, sűrített ábrázolása jelenik meg, kiemelve az emlékhely emblematikus épületeit: a Prímási Palotát, a várat, valamint a Főszékesegyházat. A hátoldali éremképet gazdagítja a sorozat minden elemén megjelenő nemzeti emlékhely logó, valamint az emlékérmét tervező Tóth Zoltán mesterjegye. Felső félköriratban a „NEMZETI EMLÉKHELY”, az ábrázolás felett, középen az „ESZTERGOM”, alsó félköriratban a „VÁRHEGY ÉS VÍZIVÁROS” felirat olvasható.

Az emlékérme - a sorozat többi tagjához hasonlóan - 90% réz és 10% nikkel ötvözetéből készült, súlya 18,4 gramm, átmérője 37 mm, széle recézett. Az emlékérméből 5000 darab készíthető, kézi bronzpatinázású kivitelben.

Az emlékpénzérmék értékközvetítő és ismeretterjesztő szerepének minél szélesebb körű érvényesülése érdekében az Esztergom, Várhegy és Víziváros Nemzeti Emlékhely megnevezésű emlékérme – a rendelkezésre álló készlet függvényében – a kibocsátást követő egy évig névértéken vásárolható meg 2019. november 15-től  az érméket gyártó és forgalmazó Magyar Pénzverő Zrt. érmeboltjában (V. ker. Budapest, Báthory u. 7.), illetve a vállalat honlapján üzemeltetett webáruházban (https://www.penzvero.hu/).

Szólj hozzá!

Olvastad már?

Esztergomi Kistérségi Szakmavásár

2019. november 26-án a Balassa ad otthont az idén első alkalommal megrendezésre kerülő…

Gyermek és Felnőtt nyílt rapid egyéni Sakkverseny

Téli Duna Kupa - Esztergom Rapid Nyílt Sakkversenye

Kihirdették az új Helyi Építési Szabályzatot

Az új szabályozás 2019. december 26-án lép hatályba.

Elhunyt Kotz István

A Babits Mihály Általános Iskola facebook oldal közölte a szomorú hírt.

© 2017-2019. igom.hu | Impresszum | hello@igom.hu