iGOM Logo
Akciónap a Kenyérmezei patak megtisztítására

Május 19-én 10-14óráig a területileg illetékes vízügyi hatóság jóváhagyásával…

Miért kell még mindig sárban közlekedni a Csenkei úton?

Jogos a Csenkei út környékén lakók felháborodása, az elhúzódó beruházás miatt. A…

Múzeumok Éjszakája 2019-ben is!

Az esztergomi múzeumok 2019-ben is közös szervezésben rendezi meg a Múzeumok Éjszakáját.

1200 tő virágot ajánlott fel dr. Szerencsés Gergely

A felajánlott virágmennyiséget a választókörzetének szépítésére használhatják fel az…

A magyarok megtérése - Harmai Gábor írása

2018-08-20 11:14 Forrás: Harmai Gábor

Harmai Gábor, az  Esztergomi Belvárosi Szent Péter és Pál Plébánia plébánosa,  az Esztergomi Hittudományi Főiskola tanára készülő egyháztörténelem-jegyzetének A magyarok megtérése című fejezete, melyet Szent István tiszteletére osztott meg facebook oldalán. 
 

A magyarok megtérése

A magyar honfoglalással kapcsolatban három olyan jelenség van, amellyel érdemes elmélyültebben foglalkozni.

Az első, hogy egyáltalán megmaradtunk egy egységes magyar állam lakóiként.

A második a középkori magyarságnak sokféleképpen dokumentált öntudata, hogy a hunoktól származunk. Bár a történettudomány gyakorlatilag biztosra veszi, hogy ez tévedés, mindenképpen magyarázatot érdemlő jelenség, hogy hogyan alakult ki ez a tévedés.

A harmadik – ahogy látni fogjuk, ezekkel szorosan összefüggő – kérdés, hogy mi oka volt eleinknek a kereszténység fölvételére.

A magyarság népként való fönnmaradása azért nevezhető kivételes eseménynek, mert a legtöbb népvándorlás-kori népnek ez nem sikerült. A frankok pl. eredendően egy erős germán törzszövetséget alkottak, de most egy új latin nyelvű nép, a franciák viselik a népnevüket. Hasonlóképpen a longobárdok vagy akár lombardok népe is egy olasz lakta földrajzi terület tartományneveként, Lombardia néven él tovább. Ugyanígy emlékezhetünk meg a bolgártörökökről, akik pedig a balkáni szlávok közé olvadtak be.

A nyelv sikeres elterjesztése inkább kivételes jelenség, bár azért az angolszászok, a törökök és maguk a balkáni szlávok eszünkbe juthatnak. Mindenképpen fontos, hogy a nyelv megtartása relatíve nagy lélekszámú hódító népeknek sikerülhet.

A sikeres honfoglalás és a népként való fönnmaradás jelenségének eredeti magyarázatát nyújtja László Gyula elmélete arról, hogy a 896-os honfoglalók a Kárpát-medencében már jelentős részben magyarokat találtak. László Gyula szerint tehát a honfoglalás két évszázados folyamat volt, amelynek csak lezárása Árpád népének a megérkezése.

Az „Árpád-népe” kifejezés azonban nagyon szó szerint értendő. A magyar nyelv ősét beszélő nemzetségeket Árpád fejedelem ősei szervezték önálló néppé.

Ezzel kapcsolatban pedig Dümmerth Dezső fogalmaz meg egy érdekes elméletet. Dümmerth szerint Árpád fejedelem családját, az egyszerűség kedvéért az Árpád-házat az hozta helyzetbe a magyar törzsek irányításában, hogy személyesen Árpád vezér őse valóban Attila lehetett.

Dümmerth elgondolása szerint a pusztai nemzetségek mágikus tisztelettel vették körül azokat a családokat, amelyek őrizték magukról azt a tradíciót, hogy ők a nagy hun birodalomalapító leszármazottai. A pusztán volt egy bizonyos várakozás az ilyen családok újabb és újabb nemzedékeivel kapcsolatban, hogy valamelyikük naggyá fogja tenni a hozzá csatlakozókat. Bárcsak spekuláció, de életszerű elképzelés, hogy az ősmagyarok Attila idején a hunok szövetséges népe lehetett, és Attila valóban személyesen adhatott uralkodót nekik a saját családjából.

Lényeg a lényeg, 896-ra Árpád vezér körül megszerveződött egy nagyrészt magyarokból álló törzsszövetség, amely személyese Árpádtól és az egész Árpád-háztól várta saját szerencséjét, boldogulását. Dümmerth azt hangsúlyozza, hogy ez abban az időben messze több volt, mint politikai számítás. Az ősmagyarok lényegében főpapként kezelték vezérüket, szakrális tekintéllyel is körülvették, azt várták tőle, hogy biztosítsa a békét az égiekkel. A másik oldalon az Árpád-házi fejedelmeknek saját küldetéstudata is lehetett, hogy igen, ők felelősek népükért.

A teljes írás elolvasható ide kattintva, Harmai Gábor facebook oldalán

Szólj hozzá!

Olvastad már?

Lufi helyett emlékfa

A lufielengedés helyett az idei tanévben először -egyben hagyományteremtő céllal- emlékfát …

Megtisztítják a szovjet hadsereg hulladékaitól az esztergomi Strázsa-hegy környékét

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) megkezdte az esztergomi Strázsa-hegy közelében…

Életműdíj dr. Etter Ödönnek

A Megyei Ügyvédi Kamara éves közgyűlésén a most alapított Komárom-Esztergom Megyei…

A pápánál járt polgármesterünk

Magyar zarándokcsoport találkozott a pápával a Vatikánban. Mindszenty József bíboros…

© 2017-2019. igom.hu | Impresszum | hello@igom.hu